Tegnap olyat tettem (ettem), amit eddig még önszántamból soha: bementem a pékségbe és vettem egy teljes kiörlésű zsömlét...
Zsuzsi csinálta úgy, hogy először evett, majd 1 óra pihenés és utána edzés - átvettem tőle ezt a módszert (is). Megettem a zsömlét némi felvágottal, jelentem egyáltalán nem volt rossz! Fél óra pihi után elindultam az edzőterembe, szigorúan gyalog, erőltetett menetben, hogy az is égessen pár kalóriát. Nem nagy út, 2,5 km, de ez is pont ennyivel több mozgás a nullánál, nem? Kellemesen ki- és bemelegedve értem oda, gyors öltözés után már a gépek között voltam. Igyekeztem dolgozni karra, vállra, mellre, lábra - ahová csak tudtam. Mostanra kezd kialakulni, hogy melyik gépen mi az a súly és széria, amit megcsinálva "érzem", hogy tettem valamit, de másnap nem leszek mozgásképtelen (volt ilyen...)
Levezetésnek ismét jött a gyaloglás, majd a magányos otthoni este :-(
Aminek viszont nagyon örülök: magam se hiszem el, de várom, hogy mehessek este edzeni, mindegy, hogy ez gyaloglás, bringa, vagy hadakozás a fitneszteremben a gépekkel - lényeg, hogy mozgás legyen!
De nem adom fel!
