Teljes szívemmel bízok abban, hogy jövő tavasszal, egész pontosan 2010 április 29-én Lilu lányommal már otthon fogunk játszani és az ALL (leukémia) miatt kórházban töltött fél év csak egy rossz emlék marad.
Bízok abban, hogy jól reagál a kezelésekre, a mellékhatások szövődmények nélkül múlnak el, nem sérül a tisztal lelke és szíve az átélt szenvedések hatására.
Bízok abban, hogy megtalálják ennek a rettenetes betegségnek a gyógymódját, hogy a továbbiakban egy gyereknek és egy szülőnek se kelljen átélni ezt a szenvedést.
Végül: bízok abban, hogy megnyerjük a főnyereményt és már a kórházban élvezheti a kislányom a jobbnál-jobb mesefilmeket csodálatos felbontásban :-)
További, -reményeim szerint vidámabb- történeteket olvashatsz a jővőből A Jövő Emlékei blogon.
