Ismét eltelt egy hónap… Sok minden történt minden fronton: ami számomra most a legfontosabb, augusztus 15-én megszületett Lilla lányom, így most 3:1-re módosult az ivararány a családban - a demokráciának lőttek-))))
A kertivasutazással kapcsolatban is tettem felfedezéseket: ez társasjáték… Sokkal élvezetesebb a kikapcsolódás, ha barátokkal együtt vagyunk, ennek kapcsán szervez most Matiz barátom egy kertivasutas topiktalálkozót. Újabb „őrülttel” gazdagodott a fent említett illusztris társaság: Nygma kolléga kezdett bele a Märklin modellek gyűjtésébe. Blogját és honlapját az alábbi címen találhatjátok meg: http://www.nygma.hu/ . Időközben Martisz barátom is újjáépítette Alpinline pályáját , szóval őt is újra elkapta a láz…
Ami konkétan az én kertemben történt: keveselltem az állomási vágányokat, és nagyot gondoltam: eladtam a maradék, nem RhB-s modellemet, az árából síneket vettem és jött a harc a házi főmérnökkel (feleségemmel), hogy mennyi helyet foglalhatok még le a vonat részére a kertből… Hosszú csatározások után talán a 3. verzió valósult meg: a hosszanti oldalon lévő vágányokat bővítettem egy négy vágányos állomássá. Hamar rájöttem, hogy az R1-s kitérők igen rondán mutatnak a pályán, most már 6 db. R3-as elektromos vezérlésű váltón zakatolnak a szerelvények. Az esti fotó minősége olyan – amilyen, de hát úgysem ez a végleges helyzet, hiszen a téglák még csak provizórikusan vannak letéve, mindenféleképpen betonágyazatba szeretném süllyeszteni őket.
Az utolsó, megmaradt R1-s ívekből álló hurkot is megszüntettem, most már R2-s sínek vannak szinte mindenhol.
Ha már állomás, kéne épület is… G-s méretben több gyártó is képviselteti magát, úgymint a Piko (szinte csak amerikai épületeket gyárt), Vollmer (nagyon csekély a választék) valamint a Pola (gyakorlatilag Faller). Sajnos itthon ebből a méretarányból a választék az üzletekben gyakorlatilag a nullával egyenlő, ezért ismét Bécs felé kellett vegyük az irányt. Martisz barátommal valamelyik délután kocsiba ültünk, ahonnan csak a Novaragasse-n szálltunk ki… Itt volt választék (természetesen főleg H0-ból…), de azért volt egy-két G-s méretarányú kiegészítő is – csak sajnos nem az, ami nekem kellett volna, ezeket sajnos rendelni kell még a sógoroknál is. A kikapcsolódás kedvéért meglátogattunk még egy pár üzletet, aztán egy finom pizza elfogyasztása után hazafelé tekertük a kormányt. Ha már rendelés, gondoltam megkérdezem a hazai importőrt, aki nagy segítségemre volt és megrendelte az egyik hőn áhított épületet, ami ráadásul autentikus is, mert az RhB egyik állomásáról van szó… 2 héten belül át is vehettem a robosztus csomagot, mely a Sush állomást tartalmazza:
Szintén Egly Tibor segítségével hozzájutottam pár G-s méretű Preiser figurához, amik közül párat be is ültettem a panorámavagonba, illetve az Arosa vezérlőkocsiba:
Kislányom kedvéért ideiglenesen elővettem az LGB által gyártott és Rigi márkanév alatt forgalmazott felvonót is, igaz a végleges helyét még meg kell találjam…
Ma pedig egy kis játékra is jutott idő, főszerepben ismét a piros RhB szerelvénnyel…
Közben elindult a visszaszámlálás november 9-ig, akkor lesz ugyanis a kölni nagy modellkiállítás, amin a jól összeszokott triumvirátus (Martisz, Vika és én) természetesen képviseltetjük magunkat. Kis kerülővel Berlinen keresztül megyünk Kölnbe, mert kíváncsiak vagyunk a hamburgi Miniature Vunderland konkurenciájára, a Lox-ra, valamint a nyáron megnyílt új főpályaudvarra.
De ez még két hónap, remélem addig még lesz időnk kertivasutazni…
Mind a Preiser figurákról, mind a Pola állomásról készült képeket megtalálhatjátok a média szekcióban.
