A múlt hét végétől gyakorlatilag folyamatosan azon agyalok, milyen vonalvezetésű legyen a pálya a kert kisebbik részében, Vika és Matiz barátomat bombázom a leszórt sínekről készített fotókkal, ötletekkel… Az első komolyabb megfontolásra érett terv egész jó lett, a dolog azon bukott be, hogy cirka 10 köbméter föld kellett volna a megvalósításhoz, ennyit pedig egy lehetséges költözés előtt nem volt kedvem megvenni, betalicskázni, eldolgozni. Úgy döntöttem, egyszerűsítek. A következő terv már talán beválik, képeket róla a „pálya” részben láthattok.
Itt egy R2-es ív visz fel spirálban a hídhoz, amiből egy 5 méteres, szinte egyenes szakasz hoz le a „földszintre” Itt egy kis forgolódás után egy kétvágányos állomás következik, majd ismét némi kanyargás és már vissza is értünk a nagyobb kert-részbe. Hétfő reggel csengetnek, látom a nagy zöld autót: megjött a postás! Bizony, meghozta a nyitott sárga kilátókocsikat, szám szerint hármat, fényképüket már meg is találjátok a modellek között. Ezek után elmentem még az egyik közeli kertészetbe is, ahol bevásároltam újabb 36 cukorfenyőt, valamint 30 kg márványzúzalékot, töltésnek. Ennek rögzítésére még nem találtam meg a végleges megoldást, kipróbálok a „folyékony szögtől” a szilikonig mindent, amit csak az ismerősök ajánlanak, valamelyik csak beválik majd.
Kedden lefényképeztem az összes új beszerzést, vettem téglákat az új rész alapjához, most már csak meg kéne gyógyuljak, mert valami hülye vírus nagyon levert a lábamról…
