Tegnap ismét "lementem" Keszthelyre, kíváncsi voltam, mennyit haladtak az építők a munkálatokkal, nomeg forgatni is kellett, mert kell az anyag a werkfilmhez, ami a tervezett DVD szerves részét képzi majd.

Lássuk, mi is történt az elmúlt hetekben:

A zalai dombságon haladó vasútvonal vágányfektetési munkálatai a vége felé közelednek (itt jegyzem meg, a Tillig Elite vágányok még mindig nagyon tetszenek, ha egyszer nekiállok a Bemo terepasztalomnak, akkor nem kérdés, mivel fogok dolgozni).

A Nürnberg Hbf. váltólírája is gyarapodott, félelmetes ránézni a rengeteg egymás mellett lévő kitérőre, vágányra... Élmény és látványdús terepasztal lesz ez is.

A legnagyobb fejlődést a Semmering-et bemutató terepasztalon láttam, ahol már csak nyomokban látszik ki a faszerkezet a gipsz alól, gigantikus hegyek varázsolódtak az alagútportálok közé. A hegyoldalak festése is gyönyörű lett, le a kalappal az alkotók előtt! Készítettem olyan fényképet, ami alapján feleségem feltette a kérdést, hogy miért kamuzok neki, hogy Keszhelyen voltam, amikor én biztos Ausztriában vonatoztam:-)

Jelenleg épp a digitális technika kihívásaival küzdenek meg Gábor barátomék, pontosabban a váltóállító motorok és azokat vezénylő dekóderek összeházasítása okoz nekik némi fejtörést. De a jó munkához idő kell és az életszerűséget a lehető legjobban megközelítő szervómotorok finomhangolása megéri a befektetett munkamennyiséget.

Ha valaki esetleg dúskál a szabadidőben és van kedve a Faller épületek összerakásához, akkor nagy szeretettel várjuk a jelentkezését, mert ez a tevékenység a munka egyik szűk keresztmetszete és itt nagy szükség lenne a segítő kezek gondos munkájára.